Ez a szakasz körülbelűl 50 km-es, enyhe emelkedőkkel-lejtőkkel.
Délután 2 óra fele sikerült elindulnunk fitten és felkészülten. Bár ha Atit nézzük ez a kijelentés nem volt igaz ránézve mivel biciklis ruha nélkül, fényképezőgép nélkül, szerszámok, és kulacs nélkül jött tekerni (ez nem jellemző rá). Útunk első felében szép időt kaptunk, ó meleg volt és a nap is sütött, láttunk ismerősőket(pontosabban két tanárt iskolánkból). Első nagyobb pihenőnket Csíkszentmihályon tartottuk ami körülbelül másfél órára sikeredett Forma1-nézéssel egybekötve. Pihenőnkről elindulva ujjult erővel vágtunk neki útunknak. Sok győzködés után sikerült Atit rávegyem arra, hogy ne az aszfalt úton menjünk hanem a földúton. Útunk során bementünk egy kőbányába és megvizsgáltunk egy "vadvizí evezésre" alkalmas patakocskát ami inkább mondtható nagyobb sodrású folyonak de ez a név jobban illik rá.ÉÉÉS igen véget ért a szépidő. Szentmiklósnál elkapott az a fránya eső és 15perces kényszerpihenőt kellett tartsunk egy esőtől védett helyen ahol találtunk egy hirdetést amelyet egy "írástudatlan ember " írt mivel hemzsegett a helyesírási hibáktól. Ezt a "hírdetést" megosztom veletek is. Íme:
 |
| Hát igen, élnek még ilyen e Ami után elindultunk azután csodálkoztunk ré arra, hogy egy aprócska kis kutyával mennyi kegyetlenséget eltudnak követni az emberek. Csíkborzsova határában találtunk az útmelett egy zsákot ami kivolt dobva és benne egy kutyakölyök próbáta felhívni magára a figyelmet, hogy még él és szeretetre szorul.Gyorsan lefékeztünk lesszáltunk a bringáról és oda mentünk hozzá. Nem lehetett több 1-2 hónaposnál és már a szemeiben látszódott az, hogy fél. Sokat nem tűnödtünk, egyből elhatároztuk, hogy elvisszük a kutyamenhelyre ahol biztonságban lesz és éhezni se fog. Beleraktuk nagy nehezen Ati táskájába és elindultunk Taploca fele. Útközben elneveztük Rocky-nak. Az utat nagyon élvezte, a száguldást lefele. Amire odaértünk a menhelyre látszódott rajta hogy mennyire megvan viselve és, hogy mennyire fáradt, koppantak le a szemei. A menhelyen átadtuk egy kedves kapusnak aki nagyon hálás volt azért, hogy bevittük oda Rocky-t. Sajnos a világban mé vannak ilyen emberek akik képesek ilyen " kegyetlenségeket csinálni egy olyan valakivel aki semmit sem ártott neki. Ez a bicaj "túránk" volt a legjobb, mert ezen jöttünk rá arra hogy nem elég ha csak mondunk valamit azt meg is kell valósítani. (A későbbiekben felkeressük a menhelyet, hogy nézzük meg hogy van Rockye és képeket is készítünk majd róla ). |
